悪ちゃんの夢日記-Aku-chan no yume

Gondolom, a cím nem árul el nektek túl sok mindent.^^"Lényege csak annyi,hogy ez egy "álom-blog".Itt megtudhattok rólam igen sok mindent._. Megismerhetitek közelebbről az elmém..és remélem tetszeni fog,amit látni fogtok az "én" szememmel n____n.Hát,kezdődjék..

Friss topikok

2010.09.04. 14:45 悪ちゃんの夢日記-Aku-chan no yume no nikki

Mindig ugyanaz.. szenvedés, fájdalom, halál.

Hola népség..^^

 

 

Tudom, eddig magázódtam.. de most nincs hozzá túl sok kedvem. Mostanában elég furcsákat álmodom. Ezeket mind elolvashatjátok.. részletesen. Nem is húzom tovább az időt.. keudem is;3

 

 Hallgasd meg.. https://www.youtube.com/watch?v=5O62xH4u4Pc&NR=1

Sötét volt és hűvös. Haza felé tartottam egy szombat esti iszogatásról. Egy lámpákkal kivilágított, de még is sötét utcán sétálgattam. Rossz érzésem volt, ezért minnél gyorsabban elszerettem volna tünni onnan. Szerencsére, a surranóm volt rajtam, így könnyen ment a gyorsabb, erőteljesebb lépés.

Egyszer csak a hátam mögül hangokat hallottam. Vissza fordultam, sehol senki. Benyultam a táskámba.. gázspray a kézben.. minden rendben. De ekkor valaki elkapott a derekamnál, a számat befogta és kiverte a kezemből a védekező eszközömet. Bvonszolt egy garázsféle fura helyre.

Ledobott egy matrac féle valamire. A hátamra estem. Valami kemény volt alattam.. ezt a gerincem eléggé érezte. Relytéjes támadóm ráült a csípőmre, kezeimet leszorította. Nem bírtam megmozdulni. Undorító nyálas csókokat nyomott a számra, az arcomra, a nyakamra. A kezeimet neki kötözte egy rácsnak. Sikítani szerettem volna.. de egyik kezével befogta a számat. Másikkal ingemet gombolta ki. Harapdálni kezdte a nyakamat és csókolgatni a melkhasom. Megharaptam.. és adott egy pofont. Rájöttem, ha nem fogok ellkezni, hamarabb szabdulok. Hogytam, hogy kedve szerint haszbálja gyenge testem. Féltem attól, ha jobban ellenszegülök bajom eshet.

Letépte rólam selyem ingem, és simogatni kezdte a hasamat. Akkor, nem voltam csikis. Mindenerőmmel azon voltam, hogy ne sikítsam el magam.. hiszen ha megteszem, lehet megöl.

Kezei alhasamhoz értek. Egyik kezével gyengéden felhúzta a lábaimat és levette a cipőmet.. majd a nadrágomhoz nyúlt. Lefejtette rólam, és a földre dobta. Egy hirtelen mozdulattal lekapta magárol a felsőjét, nadrágját. Az arcát még mindig nem láttam, csak hosszú copfba fogott haja simogatta a vállát. Gatyája zsebőböl elővett egy formás kis szikét. Láttam betegesen izzó szemeit. Nagyon féltem. Visszaült rám. Csókolgatni kezdett és meg-megvágott. Éreztem, ahogy jéghideg testemen folyik a forró vér. Ekkor egy hatalmas vágást ejtett a nyakamtól az alhasamig. Melltartómat erölködésnélkül ketté vágta. Hűvös pengéjét mellém rakta. Megakartam feszíteni a hamasat, de nem ment. Annyira fájt a hosszú vágásom, hogy elájultam.

Mikor észhez tértem, egy melegvalami szorított magához. Egy takaróba voltam burkolva. Egy házban voltunk. Lépcsőkön mentünk fel. Nem mozdultam meg, nemtudtam ki volt az. Féltem.. inkább lecsuktam szemeimet.

Páremelettel késöbb, megálltunk. Nyílt az ajtó.. bevitt egy közeli szobába és lerakott az ágyra. Nem volt erőm megmozdulni. Lehunytam a szemem.. és aludtam.

Felébredtem. Kezdtem észhez térni. Láttam a gyönyörű faragású fa bútorokat. Felültem.. a lepedő leomlott rólam. Meglepettem láttam, hogy vágásaim bevoltak kötözve. Mikor takaróm lecsúszott rólam, láttam, hogy valami leesett a földre. Ruhák voltak. Kimásztam puha ágyamból és felvettem őket.

Kinyitottam az ajtót és kiléptem. Egy hatalmas előtér fogadott. Minden hófehér, letisztult és gyönyörű. Félve tettem meg az első lépésemet a másik szobába. Ekkor, valaki megfogta a vállamat.. és halk, duruzsoló hangon megszólalt.

-Ne félj.. itt nem eshet bajod.

Összerezzentem. Hátra fordultam, és egy ismerős arcot láttam. Megkönyebbülve mosolyodtam el, és öleltem át. Ám ekkor hatalmas fájdalmat éreztem a hasamon.

Megfeszülve toltam el magamtól. Ő pedig egyböl felkapott és vissza vitt az ágyba. Lerakott és óvatosan lefejtette rólam a kötést. A sebem erőteljesen vérzet.. kezdtem elveszíteni az emlékezetemet a vér veszteség miatt.

Utoljára láttam őt. Aggódó tekintete a sebemre fókuszálódott. Annyi erőm még volt, hogy elmondjam neki..

-Szeretlek.

.. és elszált az életem. Élettelünül feküdtem az ágyon. KÍvülrőlfigyeltem elernyedt testemet, ahogy sírva szorongatja a megmentőm...

 

Befejezésnek ez elég. Fura egy álom.. és nem ez volt az utolsó. Holnap, megint jön egy ilyen kaliberű.. Remélem, azért tetszett...most búcsúzom.

Aludjatok jól.

Jóéjt~

1 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://aku-no-yume.blog.hu/api/trackback/id/tr12270983

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Anastica 2010.09.06. 21:00:54

Yo,Neko-hime.
Nem tetszett.Egyáltalán nem,sőt..még egy kicsit sem.A-a,még ici-picit se.Ezt most jól megkaptad ...ja.
Komolyra fordítva: Az egész "szál" amerre,és ahogyan haladt a kis történet nem jött be..bár ezt sejtettem már akkor is,mikor kiszedtem belőled miről is szólt ez az álmod.
A végkifejlet borzalmas,elszomorító és elgondolkoztató...ebből a szempontból máris elértél valamit nálam,akárcsak a többi olvasónál..ez pozitívum.
Igazán hosszúra sikeredett szerintem,de jó volt elolvasni..kitudott kapcsolni az agyam..szal'..összességében ha nem nézzük a cselekményszálat.. jó volt. Vastapsot neki!

~egydanivoltam.
süti beállítások módosítása